A shire egyenes lesz�rmazottja a k�z�pkori �r�k �ltal "Nagy l�"-nak nevezett fajt�nak. A nagy l� pedig a britt hadil�nak a lesz�rmazottja, amelynek erej�r�l, fegyelm�r�l �s b�tors�g�r�l m�r a r�mai t�rt�net�r�k is elismer�en nyilatkoztak.

A Shire �s Anglia t�rt�nete szorosan �sszefon�dik. II Henrik (1154-t�l) �s Erzs�bet uralkod�sa (1558) k�z�tt folyamatos c�l volt a lovak sz�m�nak �s m�ret�nek n�vel�se. Ez nem is csoda - egy p�nc�los lovag t�mege teljes fegyverzetben a 300 kg-ot is el�rhette.

J�nos kir�ly 1199-t�l 1216-ig tart� uralkod�sa alatt 100 nagytermet� m�nt import�ltak angli�ba Flandri�b�l, Hollandi�b�l �s az Elba partjair�l. Ebb�l a 800 �vvel ezel�tti kevered�sb�l alakult ki a fajta alapja.

VIII Henrik 1509-t�l 1547-ig tart� uralkod�sa alatt k�l�n�s figyelmet ford�tottak az er�s lovak nevel�s�re. Az 1535-�s �s az 1541-es t�rv�nyek megtiltott�k a 152 cm-esn�l alacsonyabb lovak teny�szt�s�t, illetve mindenfajta l�exportot, m�g Sk�ci�ba is.

Ha a h�bor�ban j�l bev�lt a fajta, m�g ink�bb bev�lt b�keid�ben. A keresked�k folyamatosan hatalmas mennyis�g� er�s lovat ig�nyeltek, a teny�szt�k pedig eleget tettek az ig�nyeknek.

Lincolnshire and Cambridgeshire ter�let�n k�t�tt�k az els� �zleteket a fajt�val, majd innen lassan elterjedt az eg�sz orsz�gban.

1878-ban megalakult a fajtasz�vets�g. Ekkor Angol kocsil�nak nevezt�k a fajt�t, �s csak 6 �vvel k�s�bb v�ltoztatt�k Shire-re. A szervezet el�seg�tette az exportot, legink�bb az Egyes�lt �llamok ir�ny�ba. Az ottani szervezet 1885-ben alakult meg.

A l��llom�ny a motoriz�ci� el�ret�r�s�vel lassan cs�kkenni kezdett, de igaz�n dr�maian csak a II. vil�gh�bor� ut�n esett vissza a sz�muk - a f�nykor t�bb milli�s egyedsz�m�val szemben az 1960-as �vek elej�re mind�ssze p�r ezerre.

Az ut�bbi id�ben egyre elterjedtebb� v�ltak a szabadid�lovasok k�r�ben. J�l haszn�lhat� egyes �s t�bbes fogatban is, j�l idom�that� �s terepen is sz�vesen megy. Megb�zhat� ig�sl�, de egyre elterjedtebb k�rben haszn�lj�k showm�sorok bemutat�lovak�nt.