A t�rpelovak �seit a XVII-XVIII. sz-ban teny�sztett�k ki az eur�pai  kir�lyi udvarok sz�m�ra, az eur�pai t�rpelovaknak nyomuk veszett, mik�zben �szak-Amerik�ban - tal�n az Eur�p�b�l �tker�lt t�rpelovakb�l - kiteny�sztettek egy ilyen m�nest.
A falabella Argent�n�b�l sz�rmazik. N�melyek szerint egy f�lcsuszaml�s n�h�ny lovat elz�rt egy szurdokban, ahol nemzed�keken kereszt�l t�panyagban szeg�ny - kaktuszokhoz hasonl� - n�v�nyeken �ltek, �s kiz�r�lag egym�s k�z�tt p�rosodtak, �gy testm�ret�k egyre cs�kkent. Nev�ket arr�la megtal�l�r�l kapt�k, aki daruval kiemelte �ket a szurdokb�l.
M�sok szerint egy falabella nev� embert jap�n alkalmazottai leptek meg t�rpef�kkal �s ezekkel a t�rpelovakkal. A t�rpelovak kialakul�s�ra teh�t ma m�g nincs megnyugtat� magyar�zat.
Az angliai Kilverstone-ban tartj�k fenn mind az �szak-amerikai t�rpel�, mind az argent�nai falabella minil� m�nest.
A falabella minil� intelligens, szel�d, tanul�kony �s ragaszkod�. Bord�ja �s csigoly�ja kett�vel kevesebb, mint a t�bbi l��. K�t h�nappal tov�bb vemhes, mint a norm�l l�. Fejl�d�se lass�, viszont 40 �ves kor�ban is k�pes elleni, �s az 50 �ves �llatok sem ritk�k! Magass�ga legfeljeb 75 cm, a legkisebb ismert t�rpel� 40 cm magas. A t�rpel�fajt�k minden egyede szerepel a Nemzetk�zi T�rpel�-nyilv�ntart�sban . �ra rendk�v�l magas.