A k�s�bbi kor barokk �zl�s�nek is kiv�l�an megfelelt az itt teny�sztett l�, mivel a nagy testt�meg mellett kecses �s eleg�ns volt. A pompakedvel� f�urak sz�vesen haszn�lt�k mind h�tas-, mind hint�sl�nak. A m�nes az id�k folyam�n k�tszer is Magyarorsz�gra menek�lt. Hat �vig �lt Mez�hegyesen, ahol kiheverte a hossz� menek�l�s f�radalmait, egyedei geler�s�dtek, s�t az itt sz�letett ut�dok sz�leikn�l magasabbak lettek. A m�nes l�tsz�ma is megn�tt,�gy j� n�h�ny teny�sz�llat Mez�hegyesen maradhatott, ahol spanyol-n�polyi jelleg� m�nesben p�ros�tott�k �ket. Olyan nagyszer� lipicai egyedek sz�lettek itt, hogy r�videsen m�g m�g az eredeti teny�szhelynek, Lipic�nak is Mez�hegyes adott t�rzsm�nt. 1874-ben Mez�hegyesr�l a lipicaiakat-hogy tov�bb ne n�velj�k testt�meg�ket-, az erd�lyi havasokban lev� fogarasi m�nesbe vitt�k. 1912-ben B�boln�ra ker�lt a m�nes, majd a II. vil�gh�bor� vihara ut�n, 1950-ben a B�kk hegys�gben, Szilv�sv�radon tal�lt v�gleges helyet.

   R�gen a lipicait a h�t t�rzsben- Pluto, Conversano, Favori, Maestoso, Neapolitano, Siglavy, Incitato- teny�sztett�k. A hazai lipicaiaka fogatsorban �regb�tik j� h�r�ket. Jellemz�j�k a 160 cs-es marmagass�g, a nagy, de sz�p fej �s nyaktart�s, a j�l izmolt sz�les h�t, �gy�k, far, az ac�los v�gtagok. Sz�ne f�leg sz�rke vagy pej, ritk�bban fekete, s�r�ny- �s faroksz�re s�r�, hossz� �s finom sz�l�. A lipicai l� fajtajellege, hogy mutat�san magas l�pt� a j�r�sa, s ezt m�g fokozza a tervszer� teny�szt�s. A spanyol vagy magasiskola sz�p j�r�s� lovait kiz�r�lag a lipicai fajta adja. A magasiskola a l� �s lovas egy�ttes, k�nnyed, szinte t�ncos, balettszer� mozg�s�t mutatja be.