Amerik�ban a l�- ahol �seinek haz�ja volt- m�g Amerika felfedez�se el�tt kipusztult. Az �jvil�g megh�d�t�sa idej�n, 1492 ut�n, amikor az azt�kok �s az ink�k megl�tt�k a l�h�ton �l� spanyolokat, term�szet feletti l�nyeknek gondolt�k �ket, s rettegtek az ismeretlen sz�rnyt�l. A harcban elesett h�d�t�k lovai azut�n elsz�ledtek a pr�riken, de csak azok maradhattak �letben, amelyekalkalmazkodtak az id�j�r�s �s a ter�let adotts�gaihoz, t�rni tudt�k az �hs�get, a szomj�s�got, a t�z� napot, s dermeszt� hideget.

     Csak a sz�v�s, er�s egyedek maradtak meg. Ezeknek azut�n nem �llhatta �tj�t sem a rohan� patak, sem a szikl�s vadon, sem a kietlen pr�ri. Az �lland� mozg�s,a l�t�rt val� k�zdelemben m�g er�sebb�, szebb� form�lta izmaikat, edzettebb� tette szervezet�ket, mik�zben szaporodtak �s terjeszkedtek. A m�lt sz�zad k�zep�re m�r 3 milli�nyian voltak. Az indi�nok megtanult�k befog�sukat, s r�vid id� alatt a l� kezes seg�t�t�rsukk� v�lt. A d�l-amerikai gauch�k is sz�vesen haszn�lt�k �ket marhaterel�sre. Az amerikai telepesek azonban �gy v�lt�k, hogy a lovak elfoglalj�k a legel�ket a j�vedelmez� marhacsord�k el�l, �gy megindult a vadm�nesek befog�sa. A lovak az �lland� �ld�z�s el�l visszah�z�dtak a t�volabbi t�jakra �s hegyvid�kekre. K�s�bb a technika minden eszk�z�t bevetett�k irt�sukra: teheraut�val, helikopterrel �ld�zve pr�b�lt�k �ket befogni, s r�szben teny�sz-, r�szben v�g��llatk�nt �rt�kes�tett�k. A k�m�letlen irt�s miatt sz�muk a sz�zadfordul�n m�r csak 9000 volt.

     Megment�s�kre ekkor akci�k indultak. A legeredm�nyesebb mozgalom a " Gyermekek L�zad�sa" volt. Jelszava: "Ments�tek meg nek�nk a muszt�ngokat" , nemcsak meghatotta, de el is  gondolkodtatta a feln�tteket. Ma m�r minden muszt�ng v�delem alatt �ll.